"Gulyás arról beszélt, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány határozza meg, ahhoz nincs köze az Országgyűlésnek. A koronavírus-törvénnyel a kormány azt a gesztust tette meg, hogy elfogadása esetén a parlament határozhatja meg azt a pillanatot, amikor nincs már ok fenntartani a veszélyhelyzetet, ekkor a kormánynak azonnal kötelessége visszavonni azt. Ilyen értelemben a törvényjavaslat nem növeli, hanem csökkenti a kormány hatáskörét."
Kocsis: Egy járványhelyzetben nem biztos a kétharmad (index.hu)
A koronavírus járvány miatt a Kormány által március 11-én elrendelt veszélyhelyzet időtartamával kapcsolatban sokféle verzió elhangzott az elmúlt napokban. Főleg azt követően, hogy az ellenzék hétfőn nem szavazta meg, hogy a Parlament sürgősséggel tárgyalja az ún. Felhatalmazási törvényt. Mivel a különböző szereplők nyilatkozatai meglehetősen ellentmondóak nem árt tiszta vizet önteni a pohárba.
A fenti sajtótájékoztatót például Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető - jogász végzettségű - miniszter és Kocsis Máté, a Fidesz–KDNP - szintén jogász végzettségű - frakcióvezetője tartotta kedden. Érdekes módon aznap este a Híradó honlapján nem lehetett nyomát találni. Az Origo csak nagyon röviden foglalkozott vele, a Pesti Srácok azonban aznap este első helyen hozta a helyszínen készült videót. Ez azonban egy megvágott felvétel, jól érzékelhető ez a Kocsis Máté első megszólalása utáni snitten. Itt következne az a rész, ami a fenti idézetet alapjául szolgál. Csak remélni tudom, hogy az Index nem adott Gulyás Gergely szájába olyat, amit valójában nem is mondott. Azzal együtt, hogy egyébként igaz és vállalható kijelentésről van szó.
Felmerülhet az olvasóban, hogy itt egyszerű jogászi szócséplésről van szó. Talán nem is lenne ezzel probléma, ha az ominózus törvényjavaslat nem kívánná a Büntető törvénykönyvbe építeni az alábbi rendelkezést: "Btk. 337. § (2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Abban a pillanatban ugyanis, ahogy ezt a módosítást az Országgyűlés elfogadja akár bűncselekménnyé is válhat az, amit a sajtó egy része a veszélyhelyzet időtartamának kapcsán szándékosan vagy gondatlanul tesz. Az emberek egy része ugyanis azt feltételezheti, hogy hétfőn egy olyan helyzet állt elő, ami a védekezés eredményességét akadályozza. Mindez abból ered, hogy a veszélyhelyzet időtartamának meghatározása kapcsán még az a tájékoztatás sem jön át az olvasók egy része számára, hogy azt bizony a Kormány határozza meg.
Ebből a szemszögből nagyon érdekes a közszolgálati televízió kedd reggeli adásában a Dömötör Csabával, a Miniszterelnöki Kabinetiroda politikai államtitkárával (miniszterhelyettes) készült interjú. A riporter, Fábián Barna a felvezetőjében nagyon korrektül elmondja, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a Kormány határozza meg, az interjúalanya (az egyébként nem jogász végzettségű államtitkár) azonban végig úgy beszél, mintha parlamenti felhatalmazás hiányában a kihirdetését követő 15. napon maga a veszélyhelyzet is hatályát vesztené.
Ugyanez jön le, immár expressis verbis kimondva ("A tömeges megbetegedést okozó humánjárvány idején veszélyhelyzetet kell hirdetni. Ezt a Kormány március 11-én kormányrendeletben megtette az Alaptörvényben engedélyezett 15 napra.") Kis Norbertnek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amúgy jogász végzettségű rektorhelyettes egyetemi tanárának az Indexen megjelent írásából. Az egész "felhatalmazási törvény kampány" nyitóakkordja Orbán Balázsnak, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesének (jogász, okleveles kodifikátor) szintén az Indexen megjelent múlt vasárnapi írása volt, melyben ugyancsak hasonló szerepel: "szintén maga az Alaptörvény mondja ki, hogy a veszélyhelyzet tizenöt nap múlva hatályát veszti, ha azt az Országgyűlés nem erősíti meg."
Ehhez képest a politológus Zárug Péter Farkas, pontosan Orbán Balázsra hivatkozva egyértelműen leírja (szintén tegnap, szintén az Indexen): "Az, hogy veszélyhelyzet van, tény. Az, hogy ilyen helyzetben egy kormánynak rendkívüli felhatalmazásra van szüksége, ugyancsak tény. Az azonban hamis hatalompolitikai csúsztatás, hogy mivel nem tudjuk a veszélyhelyzet végét, ezért a rendkívüli hatalomgyakorlásnak sem tudjuk a végét, így arra addig adjon felhatalmazást a parlament a kormánynak, ameddig az tart. És hogy meddig tart? Azt majd a kormány mondja meg." Ugyanezt tartalmazza az Index felhatalmazási törvény kisokosa is, melyet Fábián Tamás jegyez: "A koronavírus miatt kihirdetett különleges jogrend akkor ér véget, amikor a kormány úgy dönt, hogy elhárult a veszélyhelyzet."
De most akkor mi a helyzet? Mást mond a jogász miniszter kedden, mint amit vasárnap az okleveles kodifikátor helyettese, illetve a jogász tanszékvezető egyetemi tanár. Az utóbbi meg, ha nem igaz, alkalmas arra, hogy a nem jogász közemberekben félelmet keltsen. És ezáltal a Felhatalmazási törvény elfogadása után bűncselekményt valósítson meg.
Pedig az igazság minden jogász, okleveles és oklevéltelen kodifikátor számára az Alaptörvényből, magukból az elmúlt hetek kormányrendeleteiből és még a Felhatalmazási törvény tervezetéből is egyértelműen levezethető.
Orbán Balázs szerint "A magyar alkotmány ezen a téren kifejezetten jól teljesít, hatféle különleges jogrendi állapotot ismer, meglehetős részletezettséggel szabályozva, különféle helyzeteket különféleképpen modellezve." Szerintem meg nem.
Mert mi van az Alaptörvényben:
A veszélyhelyzet
53. cikk
(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
Magyarul: a (3) bekezdésben foglalt 15 napos hatály a (2) bekezdés szerinti rendeletre igaz. Magát a veszélyhelyzetet a Kormány az (1) bekezdés alapján hirdeti ki, tehát erre nem.
És mi van a kormányrendeletekben? Ehhez tudni kell azt, hogy a rendeletalkotásnál a törvényi preambulum helyett a normatív jogi tartalom elé el kell helyezni az ún. felhatalmazó rendelkezéseket, amikből a rendeletalkotó jogalkotási jogosultsága ered. Lássuk mindjárt az első ilyet:
40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet
veszélyhelyzet kihirdetéséről
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében,
a 2. és 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A veszélyhelyzet kihirdetése
1. § A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki.
2. § (1) A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki.
(2) A miniszterelnököt az (1) bekezdés szerinti feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs segíti.
3. § (1) A veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek.
(2) A Kormány a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.
(3) A Kormány az állampolgárok együttműködését kéri a különleges jogrenddel járó intézkedések végrehajtásában.
2. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba.
Szóval az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdés - és ezáltal a 15 nap - csak a 2. és 3. §-ra vonatkozik, az elsőre, azaz a veszélyhelyzet kihirdetésére nem.
De megerősíti ezt a Felhatalmazási törvény is:
1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.
3. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt,
a) a Rendelet 2. §-a és 3. §-a, valamint
b) a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek
hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.
(2) Az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.
(3) Az Országgyűlés a Rendelet 2. § és 3. §-át, valamint a Rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés b) pontja szerinti kormányrendeleteket megerősíti.
Azért itt már van egy pici bibi. A 3. § (1) bekezdés b) pontjában az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése szerinti rendeletekre az Alaptörvény alapján teljesen felesleges a felhatalmazás. Ez egyébként is némi anomáliát szülne. Veszélyhelyzet ugyanis pont az 53. cikk (1) bekezdésének alkalmazása miatt lett. Az ezt kihirdető kormányrendelet a Felhatalmazási törvényben kiemelten is szerepel, és lám annak csak a 2. és 3. §-át kell megerősíteni, illetve azok hatályát kell a vészhelyzet megszűnéséig meghosszabbítani.
A nem jogászok akár itt abba is hagyhatják az olvasást. A fenti levezetés alapján egyértelműen kimondható, hogy az okleveles kodifikátor helyettesével szemben Gulyás Gergelynek van igaza:
a veszélyhelyzet nem 15 napig tart, hanem addig, amíg a Kormány ki nem mondja a megszűnését.
Igenám, de mi van az elmúlt két hétben elfogadott rendeletekkel? Ezekből ugyanis - ha a 40/2020. (III. 11. ) Korm. rendeletet nem számoljuk - van a mai napig további 23. Csakhogy ezek nem mindegyike az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján született, azokat a Kormány normál körülmények között is meghozhatta volna. Sőt, van olyan, amelyiknek - a 40/2020-hoz hasonlóan - csak egy egyes részeire vonatkozik a felhatalmazás. Tovább megyek, vannak olyan rendelkezések, például a beutazási tilalom, amit az elmúlt két hétben többször módosítottak.
A kérdés ezek esetében az - és erre az Orbán Balázs által a helyzetet részletezetten szabályozónak titulált "alkotmány" nem ad választ -, hogy mivel az Alaptörvény a jogszabály hatályvesztéséről és nem a jogszabályi rendelkezések hatályvesztéséről szól, az Alaptörvény 53. § (2) bekezdése alapján elfogadott rendelkezések magukkal rántják-e a többit. Erre igazándiból a jogalkotási törvény sem ad első olvasatra eligazítást. Ha igen, akkor például a határőrizet ideiglenes újraindításáról szóló, a fenti felhatalmazástól független paragrafus is hatálytalanná válik, igaz a Kormány által bármikor büntetlenül megismételhető.
A 15 nap azért is problémás, mert a később beépülő jogszabályi rendelkezések még "élhetnének", így például a beutazási tilalom hatályos szövege március 30-ig.
Én a magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy a jogszabály egészének hatályvesztése magával vonja az egyes rendelkezéseinek hatályvesztését is. Igaz, szerintem az Alaptörvény hibásan rendelkezik amikor a jogszabály és nem a jogszabályi rendelkezés hatályvesztéséről beszél, illetve magában a jogalkotási törvényben is érdemes lenne letisztázni ezt az alaptörvénybeli szituációt.
De ez valószínűleg már a békeidők zenéje lesz.
