Két vicc a korabeli szovjet sajtóról:
Pravda nye Izvesztyija, Izvesztyija nye Pravda,
azaz ami igaz, az nem hír, ami hír, az nem igaz.- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
- A hír igaz - közli a jereváni rádió -, azzal az apró korrekcióval,
hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban,
nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat,
és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
Természetesen mindkét fenti viccnek ezerféle változata van. Egy alternatív verzió szerint a Pravdában nincs hír, az Izvesztyijában meg nincs igazság. Jómagam a Délmagyarországot legtöbbször a Pravdával azonosítottam, mivel számos olyan szegedi eseményről felejtett már el tudósítani, amelyek a szocialista városvezetés számára kínosak lennének. Nem is beszélve arról, hogy a nyomtatott kiadásba - ami elsősorban azoknak az idősebb választóknak a szinte egyedüli helyi hírforrása, akik még egyáltalán megengedhetik maguknak, hogy újságelőfizetők legyenek - majdhogynem lehetetlen bekerülni.
Tegnapra kiderült, hogy a nyomtatott kiadás az Izvesztyija szintjén mozog: ami hír, az nem igaz. A hétfői számot kinyitva ugyanis a harmadik oldalon, pont ott, ahová az olvasó tekintete először vetül a lapban a következő cikk található: "Kasza a távozó LMP-sek leköpésére biztatott". Az írást a lap "Munkatársunktól" nevű méltán népszerű szerzője jegyzi, engem vasárnap este Szabó C. Szilárd hívott fel. A cikkből kb annyi igaz, amit ebből a telefonbeszélgetésből idéz: "Kasza lapunk kérdésére elmondta: nem a nyilvánosságnak szánta a több mint egy hete készült módosító javaslatát. Ugyanakkor hangsúlyozta: továbbra is vállalja az abban leírtakat."
A többivel kapcsolatban a jereváni rádió az alábbiakat jelenti:
Az LMP belső hálózatán a párt XXI. kongresszusát megelőző hétfői napon, január 21-én 11 óra 21 perckor jelent meg Scheiring Gábor által jegyezve a Párbeszéd Magyarországért Platform határozati javaslata az általuk elképzelt stratégiai irányokról és szervezeti átalakításokról. Mivel aznap még ráérő munkanélküli voltam viszonylag gyorsan láttam, hisz 13:15-kor tizenegyedikként kommentáltam. Hogy miért? Abban a pillanatban jó ötletnek tűnt. Első ránézésre ugyanis iszonyatos arrogancia, erőszakosság sütött belőle.
Egy abszolút instabil helyzetben a javaslat - ha átmegy - önmagát kétharmadba akarta betonozni, a benne szereplő szervezeti átalakítások pedig (pl. a frakcióvezető nem lehet társelnök) oly mértékben voltak személyre szabottak, hogy ennyi erővel akár azt is írhatták volna: "Schiffer András csúnya." Volt benne némi kettős mérce is. Mivel a platformisták nehezményezték, hogy néhány területi szervezetben, ahol kisebbségben voltak, nem jutottak delegálti poszthoz, így bevetni szándékozták azt is, hogy ebben a körben a kisebbségi véleménynek is teret kell engedni a delegálás során. (Megjegyzem, ezáltal az éppen általuk kiszorított, mandátummal nem rendelkező Schiffer is szavazati joghoz juthatott volna.) Ezzel ellentétben az Országos Választmány listás megválasztásakor ennek az elvnek a nyomát sem lehetett látni.
A Platform egy nem szabályozott kategória az LMP szervezeti rendszerében, a javaslat mégis olyan döntéselőkészítő partneri pozícióba emelte volna az Országos Választmány mellé, amilyennel még az Országos Politikai Tanács sem rendelkezik. Nem is beszélve arról, hogy a párt jelöltállítási stratégiájaként egyedüli üdvözítő útként Karácsony Gergely koncepcióját jelölték meg, dacára annak, hogy arról korábban - szemben az általam is megkritizált központi verzióval - semmilyen érdemi vita nem folyt.
A "Schiffer András csúnya." megállapítást aztán követte a többi agymenésem, a "kérjünk bocsánatot Bajnaitól, hogy oligarchának neveztük", a "tudatmódosító szereket a vidéki képviselőknek, ha az MSZP-vel kell együttműködniük" és végül az "alázzuk meg a novemberben megszavazott koncepció támogatóit". Utóbbi nekem Sánta Ferenc "Ötödik pecsét" című műve, illetve leginkább a belőle forgatott Fábri Zoltán film egyik jeleneteként (az alábbi videón 1 óra 33 percnél) ugrott be.
Azóta több dolgot megbántam.
Egyrészt az általam kreált "Hazafias Platfront" jobban hangzott volna így: "Haza- és Haladásfias Platfront". Másrészt a platformistákat a nyilasokhoz hasonlítani nagyon durva, bár a párhuzamot mindeddig senki nem észlelte. Egyetlen mentségem lehet talán, akkor tényleg piszkosul felháborodtam a határozati javaslaton. Most azonban mindannyiuktól elnézést kérek ezért.
Harmadrészt meg kellett volna nézni már akkor a jelenetet, hogy biztos legyek benne pofonról és nem leköpésről volt szó. Akkor felvettem alternatívának az utóbbit is, nem hittem volna, hogy végül ebből lesz címlapsztori. Negyedrészt a felpofozásra ítélt haldokló kommunistát alakító Cserhalmi György helyébe az első ötletként felmerült Schiffert kellett volna beleírni. Mivel nem akartam személyi kultuszt, így hozzávettem a másik hét személyt is, akik a novemberben elfogadott stratégia kezdeményezői voltak. Így jött a nyolcak elnevezés, amiről a pártban - úgy gondoltam - mindenki tudja, hogy kiket jelent.
Nagyon sok mindenben tévedtem.
A platformisták javaslata valójában nem egy oktrojált határozat volt, hanem egy kamikaze-akció. Felkészülés a kilépésre. Nagyon jól tudták, hogy az ingadozók egy ilyen döntés mellé nem fognak odaállni. Amikor pénteken megkérdezték, hogy előadom-e a kongresszuson a platformista javaslathoz benyújtott "módosítóimat", azt feleltem, hogy amennyiben a vita elfajul, akkor igen. Arra nem voltam felkészülve, hogy ennek szellemében az egészet kinyomtatva a többi napirendi anyag között úgy fogják elhelyezni, hogy az mindenki számára elérhető legyen.
Hogy hogyan jutott a sajtóhoz, nem tudom. Lehet, hogy valamelyik felháborodott platformtag nyomta a kezükbe, de akár el is vehettek belőle egy példányt az asztalról, hiszen abban a tömegben, abban a szűk térben ez nyilván senkinek nem tűnt fel. Az sem világos, hogy miért volt olyan marhára fontos, hogy egy noname vidéki LMP tag neve is szerepeljen a marhaságai alatt, mindenesetre az MTI a nevemmel hozta le az anyagot és a Mandinertől a 168 órán át az ATV-ig mindenki átvette. A HVG még Schiffer Andrást is nyilatkoztatta a témával kapcsolatban.
Ami sajnálatos, hogy az alábbi szöveget a hírügynökség nem ellenőrizte le kellőképpen:
„Mindazok, akik ezeket megszavazták, a teremből kifelé tartva nyilvános vezeklésképpen kötelesek a láncokra felfüggesztett nyolcak valamelyikét választásuk szerint leköpni vagy pofon vágni” – áll a kiegészítésben. Az MTI-nek a kongresszus résztvevői azt mondták, hogy a nyolcak alatt a párton belül a platformot létrehozó nyolc parlamenti képviselőt értik.
A folyamat legvégén a helyi, szegedi médiában Szabó C. Szilárd - akiről fél évtizede azt hiszem, hogy jóban vagyunk - az egészből kábé azt szűrte le, hogy én valódi vidéki tapló paraszt módjára a velem ellentétes álláspontot képviselők leköpésére buzdítok.
Szilárdnak ezúton is köszönöm.
Sok mindent teljesen új megvilágításba helyezett. Megértem, hogy a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba miért nem hajlandó vele szóba állni és elfogadom azt is, hogy Keresztúri bírósági ügyéből csak azt szabad elhinni, amiről ő elismeri, hogy úgy volt.
Elfogadom azt, hogy pártpolitikát folytatni úgy, hogy az ember kerülje a nyilvános közszereplést nem lehet. Tekintettel arra, hogy utóbbit a jelenlegi munkaköröm nem engedi meg, így a párttagságomat - amennyiben erre egyáltalán van lehetőség - a jövőben szüneteltetni fogom és kérek mindenkit, hogy a nevem mellől az "LMP tag" kitételt mellőzni szíveskedjék.
A jereváni rádió azonban a jövőben is jelenteni fog, a Kasza megmagyaráz dolgokat, csak ezek a jelentések, magyarázatok innentől kicsit szárazabb, szakmaibb témákról fognak szólni.
