„Nem kell mindenkinek katonának lennie,
elég, ha mindenki katonaként gondolkodik.”
(Orbán Viktor Tusványoson [2 óra 14 percnél])
Töredelmesen bevallom, hogy a ’90-es években, boldogult sorköteles koromban mindent megtettem a katonaság elkerüléséért. Egyszer még egy magas beosztású katonatiszttel is találkoztam, aki legnagyobb meglepetésemre kimondta azt, amit én is gondoltam: „Tudja, Péter, a Honvédségnek is jobb maga nélkül és magának is jobb a Honvédség nélkül.” És végül ez történt.
Lehet, hogy tisztességesebb ember lett volna belőlem, ha letudom a sorkatonai szolgálatot, de egy picit azért bizonytalan vagyok ebben. A múltkoriban megnéztem az Acéllövedék (Full Metal Jacket) című filmet és még inkább kételkedem.
Nézzük, hogyan gondolkoznak ebben a filmben a katonák:
Hartman őrmester, a kiképzőtiszt:
„Ma már nem vagytok férgek. Ma tengerészgyalogossá váltatok. Részesei lettetek a testvéri közösségemnek. Mától, amíg meg nem haltok, bárhol vagytok is, minden tengerészgyalogos a testvéretek. Többségetek Vietnámba megy. Egyesek nem jönnek vissza. De mindig emlékezzetek: a tengerészgyalogosok meghalnak. Ezért vagyunk! De a tengerészgyalogság örök életű. Vagyis, ti is örök életűek vagytok!”
Civilre fordítva: Aki a magyar fajhoz tartozik, az nem féreg. Része a magyarságnak. Az, hogy egyénenként él-e, hal-e teljesen mindegy, a lényeg az, hogy a magyarság örök életű legyen.
Pyle (Popej) közlegény:
„Alaposan kipucoltam és kifényeztem. Minden tiszta. Gyönyörű. Tökéletesen passzol. Remek. Minden kitisztítva és beolajozva. Hogy tökéletesen működj. Szépen, Charlene.”
Civilre fordítva: Nem lehet civilre fordítani. Pyle közlegény – akinek ez amúgy az őrmester által adott gúnyneve – a folyamatos testi és lelki megaláztatások hatására teljesen becsavarodott és a puskájához beszél. Később végez az őrmesterrel és magát is főbe lövi, még mielőtt elmenne Vietnámba.
Joker (Vicces) közlegény:
Hartman: Joker közlegény, hiszel Szűz Máriában?
Joker: Uram, nem, uram!
Hartman: Joker közlegény, biztosan nem értettelek pontosan!
Joker: Uram, azt mondtam, „Nem uram”, uram!
Hartman: Te kis buzi! Azt akarod, hogy hányjak? Te komcsi istentagadó, vallj szerelmet a Szűz Máriának, vagy laposra verlek! Szereted Szűz Máriát, igaz?
Joker: Uram, nem, uram!
Hartman: Meg akarsz sérteni?
Joker: Uram, nem, uram! A közlegény úgy véli, hogy bármit mond, csak rossz lehet, uram! És Ön csak még erősebbeket üt majd, ha megmásítja a véleményét, uram!
Hartman: Ki a szakaszparancsnokod?
Joker: A szakasz parancsnoka Hógolyó közlegény, uram!
Hartman: Hógolyó közlegény!
Hógolyó: Hógolyó közlegény, jelentkezem, uram!
Hartman: Hógolyó közlegény, le vagy váltva! Mostantól Joker közlegény a parancsnok!
Civilre fordítva: Ezt meg nem kell civilre fordítani. Ha belekényszerültél egy autokratikus rendszerbe a túlélésed záloga, hogy hajtsd végre a parancsokat és ne pofázz, ha nem kérdeznek. Viszont ha kérdeznek, ne változtatgasd a véleményedet, mert akkor annál nagyobb pofonokat kapsz. Így viszont még az is lehet, hogy elismernek.
A lényeg: ha már a sorkatonaságot megúsztam, és nem jutottam Pyle közlegény sorsára, a jövőben is megmaradok a jól bevált Joker közlegény stratégiámnál. Eddig nem nagyon hozta meg a gyümölcsét, de hátha most...
