"A gazdasági válság körülményei között megingott a nép bizalma politikusaiban. Az utcai tiltakozás során a jelszó ez volt: Takarodjatok. Ebbe beleértettek minden politikust, különösen azokat, akik érintettek voltak a korrupcióról szóló gyakori hírekben. Szemérmetlenül visszaéltek a közjavakkal és a közpénzzel, anélkül, hogy a korrupt rendszerben bíróság elé kellett volna állniuk."
Sokáig vacilláltam azon, vajon jó ötlet-e közzétenni az alábbi videót. Valóban, "A hét mesterlövész"-ben elhangzott történet és annak indokolása ("Abban a pillanatban jó ötletnek tűnt.") lehet, hogy itt is megállja a helyét. Lehet, hogy nem az lesz a visszhangja, mint amit eredetileg vártam volna tőle.
De itt van. Fenn van a YouTube-on és aki akarja egyébként is megnézheti. Igaz, keresni kell, de aki keres az talál. És ha már megtalálta azt, ami a legjobban visszaadja azt a hangulatot, ami a csarnokban uralkodott, akkor talán még kötelessége is megosztani másokkal.
Olyanokkal is, akiben talán fájó sebeket téphet fel. Annak a csalódottságnak a fájó sebeit, ami a vártnál tovább húzódó és pillanatról pillanatra ide-oda billenő heroikus küzdelem után zuhant a csarnokban tartózkodók egyik felére, és azokra is, akik budapesti vagy vidéki otthonaikban várták, hogy éjfél utánra végre felszálljon a füst.
Ugyanakkor a videó megmutatja a győztesek kitörő örömét is. Igaz, már a győzelem pillanatában a levegőben lógott, hogy ebben a formában talán ez lesz az utolsó megvívott csata, de a győzelem íze a sötétnek ígérkező jövő ellenére is utánozhatatlan.
2002. szeptember 8-án, helyi idő szerint délután 3 órakor az indianapolisi Conseco Fieldhouse-ban Jugoszlávia kosárlabda-válogatottja a világbajnokság döntőjében hosszabbításban 84:77-re győzött Argentína ellen. Az ellen az Argentína ellen, ahol olyan szintű gazdasági válság tombolt, aminek társadalmi hatásait híven szemlélteti a mottóul választott, wikipediáról származó idézet. Mégis: a dél-amerikai ország pár hónapon belül felállt a padlóról, míg Jugoszlávia abban a formájában fél év múlva megszűnt és átalakult Szerbia és Montenegro Államközösségévé. A négy év múlva esedékes vb-nek ebben a formában futottak neki, de még a legjobb nyolcba sem kerültek. Ezzel szemben az argentinok két év múlva Athénban megnyerték az olimpiát.
Ja, ha valaki nem teljesen erre számított volna, még lájkolhatja a bejegyzést.