... hogy miért ez a blog címe

Nagyapám futballbíró volt és a visszavonulása után a Délmagyarország hasábjain elemezte a vitatott játékvezetői döntéseket. A szegedi lelátókon állítólag ezért terjedt el egy-egy gyanús lesnél az a mondás, hogy "Majd a Kasza megmagyarázza!" Jómagam tizenöt évnyi egyetemi oktatói múlttal, nyolc évnyi ilyen-olyan formában megszerzett önkormányzati tapasztalattal néha csak lesek mik történnek széles e hazában. És néha felkérnek, hogy magyarázzak meg ezt-azt. Néha meg magánszorgalomból magyarázok.

... de más is hozzászólt

  • ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: @otunde: Szóval te nőfób pedó vagy? (2021.09.07. 13:53) A rasszizmus és a homofóbia ára II. rész
  • wadcutter: @Karoly_2: "ezért ütni kell őket is", mint írtad. Teljesen emlékeztetsz egy filmre:-"Az ellenforra... (2020.12.13. 13:13) Variációk hatlapos ultira
  • kvadrillio: @kvadrillio: A Project Syndicate......CSAK EGY LEFIZETETT GITTEGYLET !!! :o)))))))))))))WIKIPÉDIA... (2020.11.25. 21:41) Forradalmi jogalkotás
  • nanesz: Szeretetteljes, Békés, Tyu-tyuktól mentes Karácsonyt, és minden jóban bővelkedő újesztendőt kíváno... (2012.12.23. 23:23) Agyő, tyu-tyu!
  • Szúrófény: Magas színvonal! Politikához illő, szaron, szarságon vitatkozni! A gazemberség párt, és rendszerfü... (2012.12.04. 07:16) Ha béna vagy, kussoltass le mindenkit!

Linkblog

Forradalmi jogalkotás

2020.11.24. 23:06 KaszaP

„Nos, a forradalmi jogalkotásra jellemző a törvények nagyfokú általánossága, a gyakorlati elvi-deklaratív, felhívás- vagy kiáltványjellegű forma; a rendelkezések oldott, közvetlen, egyszerű nyelvezetű szövegezése; a jogszabályok gyakorlati, szerkezeti kötetlensége, így különösen az indoklás és a tételes rendelkezések együttes formába öntése; általában a jogszabályoknak a nyelvi-szerkezeti megformálásból is kitűnő agitatív-nevelő, a forradalmi propaganda eszközét képező jellege - azaz (Lenin képletes kifejezésével élve) a jogszabályok „formai tökéletlensége", gyakran kevéssé „jogászias" megjelenése.”
(Varga Csaba: Politikum és logikum a jogban [Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1987] 64. old.)

paragrafus_maszkban.jpg

Amikor tavasszal a Kormány először elrendelte a veszélyhelyzetet és megjelentek az első olyan rendeletek amik mögött nem volt törvényi felhatalmazás az az érzésem támadt, hogy ezeket egy olyan kormány hozza, amelyik éppen egy forradalom után került hatalomra és nem támaszkodhat az államigazgatási, minisztériumi apparátusra. Mert hát volt ugyan fülkeforradalom, de annak már idestova tíz éve, mégis mindaz, ami idén tavasztól a jogalkotásban zajlik olyan, mintha az a tíz év nyomtalanul tűnt volna el.

Elsősorban is, még mindig hatályban van a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.), Draskovics Tibor utolsó jótéteménye, amit bőven a lemondása után, az utolsó hivatali munkanapján hirdettek ki és azóta se jutott eszébe senkinek jobbat írni. De igazából betartani sem.

De igazából kinek is kellene betartania az igazságügyi és rendészeti (sic!) miniszter rendeletét? Mert hát a Parlamentre vagy a Kormányra kötelezettséget nem róhat egy mezei miniszter. De nem is ró. Ugyanis mindjárt az 1. § (1) bekezdésében így nyit: „Ez a rendelet az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendben alkotható jogszabály kivételével a jogszabály tervezetének a megszerkesztésére és a megszövegezésére vonatkozó követelményeket határozza meg.” Magyarul normál körülmények között is a minisztériumi apparátust köti (kötné), nem pedig a végleges jogszabályt elfogadó jogalkotót. És ami jelenleg a legfontosabb: különleges jogrendben nem alkalmazandó!

De nézzük, mi az, amit különleges jogrendben nem kell betartani!

Tilos a T!

A Jszr. 2. § kimondja, hogy „A jogszabály tervezetét a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell megszövegezni.

Ehhez képest a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében ezt olvashattuk: „Gyűlés helyszínén tartózkodás tilos.” És ezzel még a legkisebb baj az, hogy nem felel meg a magyar nyelv szabályainak! A nagyobbik baj az, hogy nem tudtuk mi a gyűlés, ahol nem tartózkodhattunk! A rendelet ugyanis nem mondta ki, hogy ebben a részében a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény végrehajtását szolgálta, így nem is volt alkalmazható annak értelmező rendelkezése, miszerint „E törvény alkalmazása során gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.” [Gyülekezési tv. 2. § (1) bek.] És az már csak hab a tortán, hogy maga a Gyülekezési törvény sem felel meg a Jszr.-nek, mivel van benne egy rövid megjelölés is: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.” [Gyülekezési tv. 1. § (1) bek.], márpedig a Jszr. 6. § a) pontja szerint „Nem vezethető be rövid megjelölés értelmező rendelkezésben értelmezett fogalomra.” De inkább hagyjuk… Nem ez a téma.

Kérve kérünk maradj otthon!

Végső soron a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével, miszerint „A 70. életévüket betöltött személyeket a Kormány arra kéri, hogy lakóhelyüket vagy tartózkodási helyüket ne hagyják el.” nincs semmi baj, az megfelel a Jszr. 3. § (2) bekezdésének, amely azt mondja: „A jogszabály tervezetében a normatív tartalmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám harmadik személyű megfogalmazás alkalmazásával kell kifejezni.” Kijelentő mondat. Mit állítunk? Kéri. Ki kéri? A Kormány. De olvassuk csak vissza a mottó idézetet: a forradalmi jogszabályoknak „a nyelvi-szerkezeti megformálásból is kitűnő agitatív-nevelő” jelleg a sajátjuk.

Meg is magyarázzuk miért csináld!

Először a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet szabályozta az idősek vásárlási idősávját, majd most a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletbe is beépült, és immár címet is kapott: „Időskorú honfitársainkra vonatkozó védelmi intézkedések”. Ebben gyönyörűen visszaköszönnek a mottóban szereplő kifejezések: „a rendelkezések oldott, közvetlen, egyszerű nyelvezetű szövegezése” (vö.: időskorú honfitársaink), „a forradalmi propaganda eszközét képező jelleg” (vö.: védelmi intézkedések).

Igen ám, de most más a szabályozás rendszere, így normál (értsd: nem forradalmi) körülmények között teljesen másképp kellene értelmezni azt a fordulatot, hogy „Saját és családja érdekében a 65. életévét betöltött személy (…) hétfőtől péntekig 9.00 óra és 11.00 óra közötti időben, szombaton és vasárnap 8.00 óra és 10.00 óra közötti időben látogathatja.” Ugyanis most megjelenik utána ez is: „Az élelmiszerüzletet, a drogériát és a gyógyszertárat a 65. életévét betöltött személy a védett vásárlási idősávon kívüli időszakban is szabadon látogathatja.

És ha nagyon jogászkodni akarnánk, akár azt is mondhatnánk, hogy a lex specialis derogat legi generali (a különös szabály lerontja az általánost) elvét érvényesítve ezt a két rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a 65 év felettiek bármikor szabadon vásárolhatnak, de a védett idősávban csak a saját vagy családjuk érdekében. Azaz például a szomszédnak nem.

Azért ez kicsit abszurd. De hát hogy is mondta Lenin? „A jogszabályok „formai tökéletlensége", gyakran kevéssé „jogászias" megjelenése.”” jellemző a forradalmi jogalkotásra. És ha eltekintünk attól, hogy poénnak fogjuk fel, akkor a tényleges értelme alapján a „saját és családja érdekében” kitételben pontosan a forradalmi jogalkotásnak egyik jellegzetessége, „az indoklás és a tételes rendelkezések együttes formába öntése” tűnik fel.

A Jszr. 51. §-a alapján preambulum az Alaptörvény módosításának tervezetében, illetve a társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvény tervezetében alkalmazható. Az 52. § viszont kimondja, hogy a rendelet tervezet bevezető részt tartalmaz, mely a jogszabály megalkotásához szükséges érvényességi kellékek felsorolását és a jogalkotás aktusára utaló kifejezést foglalja magában. Semmi többet.

Ezzel szemben a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletnek másfél oldalas kvázi preambuluma van, mert „a forradalmi jogalkotásra jellemző a törvények nagyfokú általánossága, a gyakorlati elvi-deklaratív, felhívás- vagy kiáltványjellegű forma”. És itt viszont el kell ismernem, hogy a jelenlegi helyzet komolyságára való tekintettel ez teljesen helyénvaló, ha más nem, legalább ez a kvázi preambulum érthető a laikusok számára is, akik szerintem mostanában többet olvastak jogszabályszöveget, mint eddig egész életükben.

Amikor a forradalmi jogrend szétcsúszik

Korábban külön bejegyzést szenteltem annak az anomáliának, amit az eltérő budapesti és a vidéki szabályokat lefektető májusi rendeletek váltottak ki. Ekkor bizonyosodott be, hogy a Kormány ugyan tudja, hogy mit akar, egész egyszerűen csak nincs olyan, aki ezt koherens rendszerbe is foglalja, egymáshoz illesztve az egyes rendeletek (és azokon belül az egyes rendelkezések) területi hatályát.

Ami még ennél is súlyosabb, hogy sok esetben a forradalmi jogrend köszönőviszonyban sincs a békeidőbeli jogrendszerrel. A forradalmi jogalkotás termékeit nem lehet beilleszteni például a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény fogalmi kereteibe. Mert a kereskedelmi törvény definiálja az üzletet, definiálja a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, de nem definiálja az élelmiszerboltot vagy a drogériát, ne adj isten a lottózót. Külön jogszabály rendelkezik a dohányboltokról és a gyógyszertárakról. (És kapaszkodjanak meg, régen az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény még a dohányt is élelmiszernek tekintette! Mondjuk ez ma már nincsen így.) De ettől még minden speciális üzlet belefér a kereskedelmi törvény üzlet fogalmába, még akkor is, ha a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben egy felsorolásban van az üzlet, a lottózó és a nemzeti dohánybolt. És kereskedelmi ügyintéző legyen a talpán, aki ebben a fogalmi káoszban eligazodik.

Mert a forradalmi jogalkotás anomáliáival az a fő probléma, hogy ezeket a jogszabályokat valakinek végre is kell hajta(t)nia. És az egész jogrendszert degradálja le, ha a rendőrök vagy katonák a miniszterelnök facebook oldalán vagy a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottak alapján járnak el. Amíg helyszíni bírságot szabnak ki és azt az eljárás alá vont személy nem vitatja, addig nincs is gond. A probléma akkor jelentkezik, amikor egy teljes, alakszerű határozatban, megfelelő jogszabályi indokolással ellátva kell a bírságot kiszabni. Mert az ellen van helye jogorvoslatnak, és végső soron az egészet az Alkotmánybíróság elé lehet citálni azzal, hogy az egyes normák egyértelműsége sérült. Mert az magával hozza a jogintézmények működésének a kiszámíthatatlanságát, amitől a jogbiztonság csorbul, aminek a következménye az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján a jogállamiság sérelme.

Olyan ez, mint a rosszul bevert patkószög, ami miatt a csata elveszett. Mert ne feledjük el: egy olyan időszakban vagyunk, amikor éppen a jogállamiságunk védelmében vívunk csatát Brüsszelben.

Címkék: jogszabály szabálysértés kormányrendelet jogalkotás veszélyhelyzet Alkotmánybíróság koronavírus

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kaszapf.blog.hu/api/trackback/id/tr9216300424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Török törp hörcsögöt bökő bögöly 2020.11.25. 17:25:14

Szijjártó George Clooney-ról: „Színészként kedveljük, politikai ismereteiről meg megvan a magunk véleménye"
Az emberek véleménye szíjgyártúró petikéről:
"Politikusként rühelljük, erkölcsi nézeteiről meg megvan a magunk véleménye"

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.11.25. 18:52:15

A forradalmi jogalkotás mem azonos a rendkívüli jogalkotással. Az utóbbi azt jelenti: a meglévőjogi kereteken belül, valamilyen rendkívóüli körülmény miatt a megszokotttól eltérő a jogalkotás.

Az előbbi viszont azt jelenti: a korábbi jogrend nem számít, új alapokon indul újra a rendszer.

KaszaP · http://kaszapf.blog.hu 2020.11.25. 19:46:49

@MAXVAL birсaman közíró: Én inkább a stílusra helyezném a hangsúlyt. 20 éve az ehhez hasonlót "romantikus jogalkotásnak" neveztem.
Standhalról mondták, hogy a realista stílus elérése érdekében a francia polgári törvénykönyvet olvasta. Nos, már az első Orbán-kormány idején is a romantikus szerzők szóhasználata hatott ki a jogalkotásra. Így lett a rendszeres gyermekvédelmi támogatásból húsz éve kiegészítő családi pótlék (www.origo.hu/itthon/20001202lesz.html) aminek vajmi kevés köze volt a családhoz, de így jobban hangzott.
Hasonló "romanticizálás" figyelhető meg most is, csak sajnos sokszor a szakmaiság és a végrehajthatóság rovására megy.

kvadrillio 2020.11.25. 21:36:23

szegény Viktor Sorosnak szánt válaszlevelét LETILTOTTA EZ A JOGRENDSZER !!!!! :o))))),,,Project Syndicate támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól....STB....STB.....JAHHH....VAGYÚÚÚÚGY !!!!! :o)))))))))))))))))))))))))))))))))

A nonprofit szervezet, a Project Syndicate elsősorban a fejlett országok újságjainak hozzájárulásaira támaszkodik, amelyek tagsági alapjának hozzávetőlegesen 60% -át teszik ki annak érdekében, hogy szolgáltatásait kedvezményes áron vagy ingyen kínálhassa az újságoknak országokban. ahol az újságírói források nem feltétlenül állnak rendelkezésre. [5] A Project Syndicate támogatást kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól , a dániai Politiken Alapítványtól, a Die Zeit-től , a ZEIT-Stiftung-tól , valamint a Bill és Melinda Gates Alapítványtól is . [6]

A Project Syndicate oszlopait angolról 13 nyelvre fordítja le, beleértve arab , kínai , cseh , holland , francia , német , hindi , indonéz , olasz , kazah , portugál , orosz és spanyol nyelveket . [7] A Project Syndicate partnereinek több mint fele kedvezményes áron kapja meg tartalmait, ezáltal a releváns és értékes tartalom eljuthat az olvasókhoz azokon a területeken, ahol a média szabadsága és finanszírozása korlátozott.
Tartalom
Közreműködők

A Project Syndicate- nek körülbelül 80 szerzője van, akik rendszeresen vagy havonta nyújtanak be véleménykommentárokat. [8] Időszakos szerkesztőségeket olyan prominens személyek is közzétesznek, mint Shinzo Abe , Francis Fukuyama , Bill és Melinda Gates , Christine Lagarde , Juan Manuel Santos és George Soros .

kvadrillio 2020.11.25. 21:41:29

@kvadrillio: A Project Syndicate......CSAK EGY LEFIZETETT GITTEGYLET !!! :o)))))))))))))WIKIPÉDIA.....:o)))))
süti beállítások módosítása